Chapter 11

Sziasztok drágáim!:) Nagyon köszönök mindent,nem hittem volna hogy meg lesz a +1-2 felíratkozóm de meg van..*-* már van 5(!) felíratkozóm..Nem győzöm megköszönni,és remélem hogy még ennél csak többen lehetünk:))Puszi mindenkinek jó olvasást.x








Hiányzott már a szobám is,az ismerős illatok megcsapták az arcomat,mint aki legalább már 1 éve nem járt otthon.Pedig ez nem így volt.Alig volt az 5 nap is..Belehuppantam a puha ágyamba majd elővettem a lap topomat.Egyébként még a buliért nem kaptam le szólást,de ami késik az nem múlik.Apa nem felejt.Felnéztem twitterre..Hüh..egy csomó új követő,pedig eddig nagyon kevés volt,mert szinte alig léptem fel..Minden időmet a tanulásnak szenteltem.Gemma is követett.Igen,megbeszéltük hogy itt is én telefonon is beszélünk majd..Amire persze Harrynek megint jöttek a bunkóskodó megjegyzései de nagyon nem érdekelt.Sőt,még a srácok is követtek,hogy találtak meg ilyen gyorsan?!Igaz,van pár emberük..Értenek az ilyenekhez.Én is visszakövettem őket majd tovább nézelődtem..Ahogy megláttam a trendeknél a nevemet a Harryével rögtön kitágultak a szemeim,és talán még a szám is nyitva maradt.Amint rákattintottam a maradék vér is kiment a fejemből,elállt a lélegzetem,majd hirtelen kezdtem el kapkodni.Elsőnek egy kép jelent meg,amin én és Harry vagyunk,igaz halvány,de ki lehetett venni.És egy csomó oldal megosztotta a profilomat is.Pár perc múlva jött egy új üzenetem,majd sorra vagy 5.Félve nyitottam meg az elsőt.
"Szia ribi...nem tudom hogy mit eszik rajtad Harry.Egy nyomorék vagy,dagadt és csúnya.Hogy lehetsz Harry mellett melegítőben?-Kérdem én...Cseppnyi nőiesség sincs benned?!"-na ne..Most ez fog jönni?!
A következő:"Szia:)én szerintem aranyosak vagytok Harryvel,örülnék ha összejönnétek..Szóval #IloveHophia" -jézusom..Mibe keveredtem..Idegességemben azt sem tudtam mit csináljak..Előkaptam a telefonom,és gyorsan tárcsázni kezdtem Gemma számát..
-Szia..
-Szia,lécci megmondanád a testvérednek hogy állítsa le a rajongóit?-sírtam fel rögtön..Nem tudom hogy miért,de nagyon megrázott ez a dolog,én nem akarom hogy utáljanak engem az emberek,sőt azt sem hogy ismerjenek.
-Miért?Mi történt??-kérdezte kétségbeesetten.
-Hát semmi.csak..Itt írogatnak nekem..És..Én nem akarom ezt..
-Mit írtak?
-Hát..Sok mindent..Hogy hagyjam békén Harry-t.Meg hogy nem értik mit eszik rajtam..stb..De most nem ez a lényeg..Hanem az,hogy nem szeretnék híres lenni,nem akarom hogy itt sértegessenek amikor ezeket a dolgokat én is tudom magamról.-fakadtam ki.
-Jó..jó nyugi..Nincs semmi baj..Mindjárt beszélek vele,és kiír valamit..Ne aggódj..Most leteszem.Szia..Elintézzük..-mondta kedvesen.
-Köszönöm.-csak ennyit mondtam.
Gyorsan beütöttem Harry-t,majd vártam a fejleményeket.
-Mi lesz már?-doboltam a lábaimmal 10 perc után..Majd megpillantottam a kiírást..
"Sziasztok!Csak annyit szeretnék mondani,hogy @Anne069 és köztem nincsen semmi,kérlek ne írkáljatok neki semmit mert ez az igazság.." és még volt pár sor a fiúkról hogy mikor lesz az egyik interjújuk és ennyi.Hát..Remélem hogy el is hiszik és békén hagynak,mert én ebből nem kérek..Később megnéztem a kommenteket vagy miket hozzá,és úgy tűnt hogy páran elhitték,de voltak olyanok akik azt mondták hogy ez hülyeség,meg hogy akkor miért állunk egymáshoz olyan közel(a képen) de...Mondhatni lecsendesedtek a kedélyek..Most voltam először ilyen sokáig fent twitteren de úgy tűnik nem fogok erre rászokni..Lecsaptam a lap top tetejét majd magamra húztam a takarómat.Csak bámultam a plafont.Gondolatok sorozata cikázott a fejemben.Mi lesz most Harryvel?Na jó,erre én is tudom a választ..Semmi.Folytatódnak az utálkozások?Aztán az a levél járt a fejemben amit twitteren írtak nekem.Utána pedig az hogy ha ezt anyáék megtudják..(egyáltalán azt is hogy Harry híres)hát még hogy én is belekeveredtem..Elég is volt mára ennyi.3 óra után nehezen elnyomott az álom..


Bocsi lányok..nem lett valami hosszú,sem jó,de..:// Ígérem hamar hozom a következőt..
Puszi<3

Chapter 10

Sziasztok!:) Nagyon köszönöm a sok pipát és a +1 felíratkozót*-* hihetetlenek vagytok..Nagyon úgy tűnik hogy csak hétvégéken lesz új rész,ne haragudjatok..Na de most nem is beszélek tovább,jó olvasást:)
Következő rész +1-2 felíratkozó után:))Mivel most több időm lesz a hét közben:)



-Nem aludnál itt?-kérdezte tőlem Gemma szipogva..-Úgy is van egy pót ágyam..
-De szívesen..
-Jó.-törölte le a könnyeit,és miután kifújta az orrát,halk zenét kapcsolt be.-Nincs kedvem szomorkodni..Beszélgessünk inkább.-mondta,aminek nagyon örültem mert hirtelen sokkal jobb kedve lett,felhozott pár tál popcornt,kisminkelt,mindent megbeszéltünk(köztük Harry-t is,és azt is hogy megcsókolt..)és egy csomót nevettünk, bár néha láttam az arcán hogy elterelődött a gondolata a mamája felé,mert olyankor szomorú arcot vágott,de aztán gyorsan kizökkentettem.1 óra körül aludtunk el.Ami nekem elég új dolog volt.Hét közben még SOSEM voltam ilyen "sokáig" fent.

Reggel magamhoz képest elég későn keltem fel,9 óra..Gyorsan átsiettem a szobámba.Harry már nem aludt,az ágyamon ült,háttal nekem,és a szemüveg tokomból kivett képeket nézegette.Igen,van 2 kép benne..Az egyiken amikor az unokatestvéremmel játszom,a másikon pedig mi 3-an.Anya,Apa és én.
-Szia,látom megtaláltad a képeimet..
-Szia..-fordult meg egy kicsit ijedten.-Igen..Nagyon aranyos képek..Nagyon durva voltam tegnap?-ez komoly?! nem emlékszik semmire?
-Hát...nem,khm..dehogy..-mosolyogtam rá halványan.Nem is tudom mit képzeltem..Visszatért Harry.Sokkal távolabbi volt,pedig tegnap még az én ölelésemben vigasztalódott.
-Lécci kimennél?Át szeretnék öltözni..
-Ö persze..-kicsit elszégyellte magát,majd kiment a szobámból...Nem tudom hogy miért esett ennyire rosszul hogy nem emlékezett semmire ami este történt..Bár ez várható volt...Felöltöztem,majd egy vékony spiráll csíkot húztam a szempilláimra.Majd lesiettem hogy egyek egy picit,habár semmi étvágyam nem volt..Apa kb.10-re jönni fog értem,és be kell hogy valljam..Már hiányzik egy picit ahogy anya is.3 napja nem láttam őket..Egy percre megálltam a konyha ajtaja előtt ahogy meghallottam Harry csodálkozó hangját..
-Megcsókoltam??-be akartam nyitni,de ahogy meghallottam miről is van szó megrökönyödve maradtam az ajtó előtt.
-Igen,képzeld.És ha ez nem lenne elég mindent szétdobáltál a szobájában,láttam.Széttörtél egy csomó vázát,és ezzel halálra rémítetted szegényt.Gratulálok Harold,többet biztos nem jön hozzánk.Pedig már örültem hogy végre találtam egy barátnőt aki nem miattad akart a közelemben lenni.-ütötte fel Gemma hangja a fülemet.Gyorsan megfordultam és inkább úgy döntöttem a szobámban maradok ameddig apa nem jön értem.Amíg egy kopogás meg nem zavarta a nyugalmamat.Nem nagyon izgatta magát,rögtön belépett.
-Harry,attól még hogy sztár vagy és itt laksz nem azt jelenti hogy akkor léphetsz be a "szobámba".-tettem ki az ujjaimmal az idézőjelet-amikor te akarsz.
-Tudom..De beszélnünk kell.
-Nem hiszem.
-Tényleg megcsókoltalak?-a szavak a torkomban akadtak.Megszólalni sem tudtam.
-Khm..-köhögtem fel.-Harry,felejtsük el.Semmi jelentősége nem volt..
-De igen..Mert szemét voltam..Mindent elmondott Gemma,de ne haragudj rá..Kérlek..Meg tudsz nekem bocsájtani?-nyújtotta a kezét,amit egy kis hezitálás után elfogadtam.
-Meg.-mondtam távolian.
-Sophi..Itt van apukád..-nyitott be Anne.
-Megyek..-Fel fogtam a "cuccaimat" és lefelé vettem az irányt.Harry pedig lassan bandukolt utánam.Gemma már ott várt rám.Apa pedig a konyhában beszélgetett még Anne-val akinek egyénként majd meg kell köszönnöm mindent.
-Hiányozni fogsz.-ölelt meg Gemma.
-Héj..Ne búcsúzkodj nekem..Találkozni fogunk..-erre elképedve nézett rám.-Miért,mit gondoltál?Majd olyan könnyen megszabadulsz tőlem?-mosolyogtam rá.Erre csak újra megölelt.
-Szia Harry.-léptem oda hozzá.
-Szia Sophi..-nyögte ki,majd azzal a lendülettel besétáltam a konyhába.
-Szia kicsim.-odaszaladtam apához és körbeölelgettem.-Örülök hogy jól vagy.-nyomott a fejem búbjára egy puszit,majd egy kicsit hátrébb állt.Igen ez apa,tisztelet tudó,és rendes.
-Akkor menjünk..-bólintottam egyet majd odaléptem Annehoz.
-Köszönök szépen mindent..-szorosan magamhoz öleltem majd adott egy apró puszit,és kisétáltunk..
El sem tudom hinni hogy újra otthon leszek..Újra láthatom anyát..Tudom,nem olyan sok idő telt el,de nekem akkor is hiányzik már..Néztem a lefolyó cseppeket amik az ablak alján összetalálkoztak majd tova folytak,le egészen az ajtó kilincséig.Észre sem vettem hogy már itthon voltunk..Lassan szálltunk ki.Majd újra végig pillantottam az ismerős házat,amit úgy szerettem.Amikor beléptünk,isteni illatok csapták meg az orromat,anya finom főztjei..Hasonlítottak az Anne-éhoz de az illatához köze nem volt.Ahogy meglátott hirtelen könnybe lábadtak a szemei..Gondoltam hogy jobban meg fogja érinteni ez a dolog,hiszen mindig is érzékenyebb volt.Odaszaladt hozzám,és alaposan megölelgetett/puszilgatott..
-Úgy aggódtam..Azt hittem először hogy már soha nem foglak látni..Amikor Lívia hívott  hogy nem talál és hogy annyira sajnálja,borzasztóan féltem..
-Tudom anya..Ne haragudjatok..Soha többet nem csinálok ilyet..
-Remélem is..-mosolygott rám szelíden anya,majd visszament az ételhez..
-Még egy kicsi kell neki.-állapította meg ahogy megkóstolta a levest.-bólintottam egyet,majd bementem és leültem a nappaliba.Ropogott a tűz..Hülyén hangzik,de itt nappal sincs olyan meleg nyáron..Este pedig kifejezetten hideg van.Szóval azt hiszem ezt ezzel lehet magyarázni.Újra elkapott a meghitt otthon melege..


Sziasztok!:)) Remélem tetszett ez a rész is,nem sokára jelentkezem addig is puszi;))

Csere:)

Olvassátok:)
http://loveinlondonfanfiction.blogspot.hu/
                                                                                                        Bo

Chapter 9

Sziasztok!:)Meghoztam a következő részt,remélem továbbra is tetszik köszönöm szépen a pipákat és a kommentet,nagyon örülök neki:))Nem is beszélek többet jó olvasástx

Megfogtam a kezét és bevezettem a "szobámba",leültettem az ágyra,és ahogy ránéztem szinte megfagyott az ereimben a vér.A tekintete rideg semmit mondó volt,csak bámult előre mint aki itt sem lenne.Ez így is volt.Hiszen nem volt magánál.Ezt már az alkohol illatú szájából is le lehetett vonni.
-Harry..Hidd el,nem lesz semmi baj.-ennél jobbat nem tudtam volna kinyögni?De most komolyan..Meg kellene nyugtatnom..Óvatosan nyúltam kezei után,de ő elhúzta őket,én pedig csak lehajtott fejjel vártam hogy történjen végre valami.
-Nem,ez nem történhetett meg.-Harry hangja ütötte fel a fejemet,ahogy éppen felállt a kis asztalhoz közeledve majd fellökte..Aztán ugyan ezt megtette a könyves polccal is,amiből rögtön kihullottak a könyvek.Szívem vadul kalapált.Megijesztett,nagyon is.Kezeim remegtek mint a nyár fa levél.Ereim kidűledtek,pont úgy mint Harry nyakán,csak annyi különbséggel hogy rajta az idegek miatt jött ki,rajtam pedig a félelem komótos ízétől ami végig járta egész testemet.
-Harry Harry.-alig jött ki hang a torkomon.Észre sem vettem,már zokogtam.Markoltam az ágy lepedőjét ahogy csak tudtam,szemeimet összeszorítottam minden egyes csattanásra amit a ledobott tárgyak csapódása okozott a földön.
-Kérlek hagyd abba...-sipákoltam..De mintha meg sem hallotta volna.Muszáj volt valamit csinálnom mielőtt még tönkre teszi az egész házat.Oda kellett mennem hozzá,hiába féltem a következményektől,meg kellett tennem.Lassan felálltam,térdeim úgy remegtek mint a 70 éves öreg embereknek akik már a Botjuk nélkül nem képesek járni.Összeszedtem minden erőmet és bátorságomat.Megfogtam Harry karját,egy kicsit erősebben mint az előbb,fejét felém fordítottam ösztönözve arra hogy rám nézzen.Ellágyult a tekintete.
-Harry...
-Kérlek..Ne haragudj..-gyűltek újra könnyek a szemeibe,és habár még mindig dühös volt,és fújtatott engedett akaratomnak.Nem érdekelt egy könyv sem,egyetlen egy váza sem ami egyébként széttört.Az ágyhoz kísértem majd magam felé fordítottam.Megsimítottam puha arcát,amitől egy percre lecsukódtak szemei.
-Aludnod kell.Hidd el,minden jobb lesz,holnap.Megbeszéljük.Bármit elmondhatsz.Csak most pihenj..
-Miért vagy velem ilyen..ilyen rendes?-erre a mondatára én magam sem tudtam a választ.Lazán meghúztam a vállamat jelezvén hogy fogalmam sincs,majd lazán széthúztam a pontosan elegyengetett összehajtott takarót és beinvitáltam.Gondosan betakartam majd még odasuttogtam neki egy minden rendben lesz-et,majd kifelé akartam venni az irányt egy két seprűért hogy "rendbe hozzam" a szobát,de megfogta a kezeimet.
-Kérlek..Maradj itt.
-Mindjárt jövök vissza.Próbálj aludni.-egy apró mosolyt engedtem felé,amitől kisimultak a ráncok az arcáról majd elengedte a kezemet..Igazából fogalmam sem volt róla hogy merre is lehetett a seprű,vagy bármi is.Ezét inkább keresésére indultam.Párszor el is mentem a keresett tárgy mellett,csak hogy ne kelljen vissza mennem.Harry nagyon megrémisztett.Soha nem láttam még így.Szörnyű volt.Gemma és Anne nem voltak a házban,valószínűleg a mama dolgait intézik..Még jó hogy apa csak holnap jön értem..Valószínűleg ha meglátná a házat kitérne a hitéből,ugyan is a konyhában is hevert pár törött tányér,pohár és egyéb más.És ha még ez nem lenne elég az állítólagos "szobámban" egy fiú fekszik az ágyban.Felfogtam a seprűt és a lapátot,majd a fenti szoba felé vettem az irányt.Harry már az igazak álmát aludta,amit nem is csodálok..Nagyon kikészült..Nekikezdtem,és először a nagyobb üveg darabokat szedtem össze,majd a kisebbeket összesepertem.Hirtelen nyílt az ajtó,és Gemma lépett be rajta..
-Jézusom..Minden rendben?.-ebben a pillanatban az alvó testvérére pillantott az ágyon.-Mit művelt.??
-Semmit..És most már minden..De mi történt?Hol voltatok?-Gemma odasétált és segített feltenni a könyveket.
-Gyere..Elmesélem..-fogta meg a kezemet,majd kifelé vettük az irányt.Épp hogy lepillantottam az emeletről...Anne ott ült a kanapén,és éppen valami innivalót szürcsölgetett.
-Harry?-nézett fel hirtelen.Gemma megállt lépteiben a szobája felé,aztán visszasietett a lépcső sarkához..
-Alszik..-könnyeden elintézte.Majd folytatta előző útját.
Miután leültünk,mesélésbe kezdett.
-Szóval..Hát..Mennyit tudsz?
-Csak addig hogy..meghalt..
-O-Oké..-hangja egy kissé megremegett látszott rajta hogy őt is nagyon rosszul érintették a történtek.
-Szóval..Hát szív rohama lett..Harry össze-vissza csapkodott bőgött,nem láttam ilyen szomorúnak Grace-óta.-az utolsó szót szinte hallatlanul mondta ki.De rögtön folytatta.
-Kirohant a házból,és miután beszállt a kocsijába rögtön az első kocsma felé vette az irányt.Utána akartunk menni,de hívtak hogy siessünk mert szeretnének velünk beszélni.És még kérdezni pár dolgot.Ezért nem tudtunk utána menni.És hát..Ennyi.Bármint..Ha arra nem vagy kíváncsi mi volt mamánál..-ahogy lehajtotta a fejét és a szeméből egy csepp kigördült tudtam.Most nem szabad hánytorgatnom neki.Meg kell nyugtatnom,mint nem rég a testvérét.Szorosan megöleltem..
-Sírj nyugodtan..Nem kell szégyellned..Jobb lesz,minden jobb lesz.-nem szólt semmit,csak szipogott tovább a vállaimon.

Chapter 8

Sziasztok!:) Nagyon szépen köszönök mindent,borzasztóan örültem az előző részhez jövő,kommenteknek é pipáknak,remélem továbbra is érdekel titeket a történet,nem és "beszélek" tovább itt az új rész,sok puszi,és kitartás még az utolsó 2 napra..(el sem hiszem hogy már megint csütörtök lesz..) de nem is baj..
                                                                                                               Bo


Emlékeztető:

-Miért énekelted ezt el nekem?Pont nekem.

-Azért,mert azt mondtad hogy még soha nem hallottad egyik számunkat sem.Gondoltam megmutatok egyet.Látom tetszett.

-Tetszett?!Hiszen ez..-még mindig a hatása alatt voltam csoda szép hangjának.Úgy éreztem soha nem lesz vége.

Erre a mondatomra csak elmosolyodott,majd hirtelen engem is meglepett férfias zavarától,ahogy arrébb kapta a fejét,és azzal együtt erős fürtjeit is megmozdultak..Nem csodálom hogy zavarba jött,hisz alig volt közöttünk 30 centi.
-Máskor is énekelhetnél..Tudod sokkal kedvesebb vagy akkor..-jött ki a számon.Meglepett apró kuncogásával.Majd mellém állt az erkélyre tette az alkarját.
-Olyan szemtelen vagy...
-É-Én,miért?-képedtem el.
-Mindig jól kiosztasz és megmondod amit gondolsz...ez tetszik.-nyögte ki a végét.
-Hát..Mit mondjak?!Mindig is egyenes ember voltam.-nevettem el a végét,majd ő is egy önfeledt mosolyban tört ki.

-Srácok..Nem akartok filmet nézni?-kérdezte Anne,miután mindkettőnket végig mért.
-Hmm?-nézett rám Harry.Kicsit meglepett a viselkedése,de örültem neki hogy végre nem olyan ellenséges.Akár egy barátság kezdete is lehet.
-Mehetünk..-húztam meg a vállamat,majd beléptem a szobába Anne után.Harry bezárta az erkély ajtót,és lassan lesétáltunk a nappaliba.Gemma már a kanapén ülve várt minket 4 tál popcornal,és takaróval(?).Nem értettem hogy az minek de leültem mellé,miután megpaskolta a mellette lévő helyet.Gemm ült szélen én mellette utánam Anne és Harry.
-Minek a takaró?-emeltem fel az "enyémet" és kíváncsi tekintettel vizslattam Gemmát.
-Hangulatos..Egyrészt,másrészt horrort nézünk..-aranyosan felhúzta a takaróját az arca elé,és rémült tekintetet vágott,amin nekem önkéntelenül el kellett magam röhögni.
-Na?Mit nézzünk?-nézett felénk Anne,kezeiben a legalább 5 filmmel.-Horrorra akadva,Kör,A fekete ruhás nő?
-Horrorra akadva.-vágta rá Harry.
-Ja az nekem is jó.-mondta Gemma majd felém néztek,én pedig csak bólintottam,jelezvén hogy jó lesz.Már az elején elég ijesztőnek indult,főleg hogy odakint is elkezdett esni az eső,mintha dézsából öntötték volna,és erre még csak rátett a városra rászálló pára.Volt hogy még dörgött is,de mi ezt nem nagyon hallottuk,mivel a film hatása alatt voltunk.Egész "nyugisan" telt el a délután a vihart leszámítva ami estére csak fokozódott.Nem vagyok az a típus aki megijed a viharoktól,vagy a dörgéstől,de..
Úgy döntöttem hogy elpakolom az egyetlen egy ruhámat,és előkészítem a holnapi cuccomat amit majd egyébként vissza juttatok Gemmának,miután hazaértem.Miután készen lettem,megengedtem magamnak a kádba a vizet,gondolván hogy jót fog tenni.Lassan beleereszkedtem a forró vízbe,akaratlanul is lecsukódtak a szemeim és kirázott a hideg.Lezuhanyoztattam a hajamat,majd enyhe mozdulatokkal beledörzsöltem a sampont.A balzsamozás után lassan kimásztam a kádból,magamra vettem a pizsama felsőmet és az alsómat majd a hajamat kezdtem el szárítgatni.A tükröt ellepte a sűrű pára,én pedig már az álmosságtól alig álltam a lábaimon, szemeim lecsukódtak.Majd csak egy erős érintésre figyeltem fel az oldalamon.Szívem majd kiugrott a helyéről,úgy megijedtem,de amikor megfordultam és megláttam Harry homályos alakját talán még jobban.Szemei könnybe voltak lábadva,szájából pedig az erős alkohol illata szivárgott.Mi történhetett 3-4 óra alatt ami óta nem voltam odalent?
-H-Harry mi a baj?-nyögtem végre ki,nem hiszem hogy tovább bírtam volna látni záporozó könnyeit amik lassan értek el a szája sarkáig,míg úgy nem döntöttek tovább nem vonulnak.Észre sem vettem hogy az arcát simogatom.Hirtelen ajkait az ajkaimon éreztem.Nagyon meglepődtem hirtelen tettétől,majd ellöktem magamtól.Mintha nem is történt volna semmi folytatta tovább.Valami nagyon bántotta,csak tudnám már hogy mi.
-Meghalt..-nyögte ki.
-Ki?Harry ki halt meg?-kérdeztem zihálva,majd nekem is lefolyt az első könnycsepp.
-A mamám..!-ordította el magát.-Nem hiszem el!Ő maradt csak,nekem apámtól..-váltott hangosból elfolytba.
-Ezt hogy érted?
-Apám,apám meghalt...Még 5 éves koromban..Tudod nagyon szerettem,szinte össze voltunk nőve..Együtt csináltunk mindent,mindenben segített.És oly hirtelen szakította el tőlem az élet hogy még csak meg sem bírtam neki köszönni.Úgy éreztem talán mamán keresztül kicsit meghálálhatom a tetteit,de..Most ő is elment..Elment.És nem fog vissza jönni soha többé.-ordította..
-SSh..Harry nyugodj meg.-fogtam  fejét a melkhasomhoz.Könnyei átítatták a pólómat de abban a pillanatban nem tudott érdekelni.Csak néztem,néztem ahogy a makacs önfejű beképzelt fiú,most összetörik karjaimban.El kellett vennem,el kellett vennem a szenvedését.

Information

Sziasztok!:)) Nagyon örülök a pipáknak és a sok kommentnek..*-* hihetetlenek vagytok,tényleg nagyon köszönök minden,most pedig csak annyit szerettem volna mondani hogy mára várjátok az új részt,nem tudom pontosan mikorra,de azt megígérhetem hogy ma megírom;))
Addig is sok puszix
                                                                                                               Bo