Sziasztok!:)Meghoztam a következő részt,remélem továbbra is tetszik köszönöm szépen a pipákat és a kommentet,nagyon örülök neki:))Nem is beszélek többet jó olvasástx
Megfogtam a kezét és bevezettem a "szobámba",leültettem az ágyra,és ahogy ránéztem szinte megfagyott az ereimben a vér.A tekintete rideg semmit mondó volt,csak bámult előre mint aki itt sem lenne.Ez így is volt.Hiszen nem volt magánál.Ezt már az alkohol illatú szájából is le lehetett vonni.
-Harry..Hidd el,nem lesz semmi baj.-ennél jobbat nem tudtam volna kinyögni?De most komolyan..Meg kellene nyugtatnom..Óvatosan nyúltam kezei után,de ő elhúzta őket,én pedig csak lehajtott fejjel vártam hogy történjen végre valami.
-Nem,ez nem történhetett meg.-Harry hangja ütötte fel a fejemet,ahogy éppen felállt a kis asztalhoz közeledve majd fellökte..Aztán ugyan ezt megtette a könyves polccal is,amiből rögtön kihullottak a könyvek.Szívem vadul kalapált.Megijesztett,nagyon is.Kezeim remegtek mint a nyár fa levél.Ereim kidűledtek,pont úgy mint Harry nyakán,csak annyi különbséggel hogy rajta az idegek miatt jött ki,rajtam pedig a félelem komótos ízétől ami végig járta egész testemet.
-Harry Harry.-alig jött ki hang a torkomon.Észre sem vettem,már zokogtam.Markoltam az ágy lepedőjét ahogy csak tudtam,szemeimet összeszorítottam minden egyes csattanásra amit a ledobott tárgyak csapódása okozott a földön.
-Kérlek hagyd abba...-sipákoltam..De mintha meg sem hallotta volna.Muszáj volt valamit csinálnom mielőtt még tönkre teszi az egész házat.Oda kellett mennem hozzá,hiába féltem a következményektől,meg kellett tennem.Lassan felálltam,térdeim úgy remegtek mint a 70 éves öreg embereknek akik már a Botjuk nélkül nem képesek járni.Összeszedtem minden erőmet és bátorságomat.Megfogtam Harry karját,egy kicsit erősebben mint az előbb,fejét felém fordítottam ösztönözve arra hogy rám nézzen.Ellágyult a tekintete.
-Harry...
-Kérlek..Ne haragudj..-gyűltek újra könnyek a szemeibe,és habár még mindig dühös volt,és fújtatott engedett akaratomnak.Nem érdekelt egy könyv sem,egyetlen egy váza sem ami egyébként széttört.Az ágyhoz kísértem majd magam felé fordítottam.Megsimítottam puha arcát,amitől egy percre lecsukódtak szemei.
-Aludnod kell.Hidd el,minden jobb lesz,holnap.Megbeszéljük.Bármit elmondhatsz.Csak most pihenj..
-Miért vagy velem ilyen..ilyen rendes?-erre a mondatára én magam sem tudtam a választ.Lazán meghúztam a vállamat jelezvén hogy fogalmam sincs,majd lazán széthúztam a pontosan elegyengetett összehajtott takarót és beinvitáltam.Gondosan betakartam majd még odasuttogtam neki egy minden rendben lesz-et,majd kifelé akartam venni az irányt egy két seprűért hogy "rendbe hozzam" a szobát,de megfogta a kezeimet.
-Kérlek..Maradj itt.
-Mindjárt jövök vissza.Próbálj aludni.-egy apró mosolyt engedtem felé,amitől kisimultak a ráncok az arcáról majd elengedte a kezemet..Igazából fogalmam sem volt róla hogy merre is lehetett a seprű,vagy bármi is.Ezét inkább keresésére indultam.Párszor el is mentem a keresett tárgy mellett,csak hogy ne kelljen vissza mennem.Harry nagyon megrémisztett.Soha nem láttam még így.Szörnyű volt.Gemma és Anne nem voltak a házban,valószínűleg a mama dolgait intézik..Még jó hogy apa csak holnap jön értem..Valószínűleg ha meglátná a házat kitérne a hitéből,ugyan is a konyhában is hevert pár törött tányér,pohár és egyéb más.És ha még ez nem lenne elég az állítólagos "szobámban" egy fiú fekszik az ágyban.Felfogtam a seprűt és a lapátot,majd a fenti szoba felé vettem az irányt.Harry már az igazak álmát aludta,amit nem is csodálok..Nagyon kikészült..Nekikezdtem,és először a nagyobb üveg darabokat szedtem össze,majd a kisebbeket összesepertem.Hirtelen nyílt az ajtó,és Gemma lépett be rajta..
-Jézusom..Minden rendben?.-ebben a pillanatban az alvó testvérére pillantott az ágyon.-Mit művelt.??
-Semmit..És most már minden..De mi történt?Hol voltatok?-Gemma odasétált és segített feltenni a könyveket.
-Gyere..Elmesélem..-fogta meg a kezemet,majd kifelé vettük az irányt.Épp hogy lepillantottam az emeletről...Anne ott ült a kanapén,és éppen valami innivalót szürcsölgetett.
-Harry?-nézett fel hirtelen.Gemma megállt lépteiben a szobája felé,aztán visszasietett a lépcső sarkához..
-Alszik..-könnyeden elintézte.Majd folytatta előző útját.
Miután leültünk,mesélésbe kezdett.
-Szóval..Hát..Mennyit tudsz?
-Csak addig hogy..meghalt..
-O-Oké..-hangja egy kissé megremegett látszott rajta hogy őt is nagyon rosszul érintették a történtek.
-Szóval..Hát szív rohama lett..Harry össze-vissza csapkodott bőgött,nem láttam ilyen szomorúnak Grace-óta.-az utolsó szót szinte hallatlanul mondta ki.De rögtön folytatta.
-Kirohant a házból,és miután beszállt a kocsijába rögtön az első kocsma felé vette az irányt.Utána akartunk menni,de hívtak hogy siessünk mert szeretnének velünk beszélni.És még kérdezni pár dolgot.Ezért nem tudtunk utána menni.És hát..Ennyi.Bármint..Ha arra nem vagy kíváncsi mi volt mamánál..-ahogy lehajtotta a fejét és a szeméből egy csepp kigördült tudtam.Most nem szabad hánytorgatnom neki.Meg kell nyugtatnom,mint nem rég a testvérét.Szorosan megöleltem..
-Sírj nyugodtan..Nem kell szégyellned..Jobb lesz,minden jobb lesz.-nem szólt semmit,csak szipogott tovább a vállaimon.
Megfogtam a kezét és bevezettem a "szobámba",leültettem az ágyra,és ahogy ránéztem szinte megfagyott az ereimben a vér.A tekintete rideg semmit mondó volt,csak bámult előre mint aki itt sem lenne.Ez így is volt.Hiszen nem volt magánál.Ezt már az alkohol illatú szájából is le lehetett vonni.
-Harry..Hidd el,nem lesz semmi baj.-ennél jobbat nem tudtam volna kinyögni?De most komolyan..Meg kellene nyugtatnom..Óvatosan nyúltam kezei után,de ő elhúzta őket,én pedig csak lehajtott fejjel vártam hogy történjen végre valami.
-Nem,ez nem történhetett meg.-Harry hangja ütötte fel a fejemet,ahogy éppen felállt a kis asztalhoz közeledve majd fellökte..Aztán ugyan ezt megtette a könyves polccal is,amiből rögtön kihullottak a könyvek.Szívem vadul kalapált.Megijesztett,nagyon is.Kezeim remegtek mint a nyár fa levél.Ereim kidűledtek,pont úgy mint Harry nyakán,csak annyi különbséggel hogy rajta az idegek miatt jött ki,rajtam pedig a félelem komótos ízétől ami végig járta egész testemet.
-Harry Harry.-alig jött ki hang a torkomon.Észre sem vettem,már zokogtam.Markoltam az ágy lepedőjét ahogy csak tudtam,szemeimet összeszorítottam minden egyes csattanásra amit a ledobott tárgyak csapódása okozott a földön.
-Kérlek hagyd abba...-sipákoltam..De mintha meg sem hallotta volna.Muszáj volt valamit csinálnom mielőtt még tönkre teszi az egész házat.Oda kellett mennem hozzá,hiába féltem a következményektől,meg kellett tennem.Lassan felálltam,térdeim úgy remegtek mint a 70 éves öreg embereknek akik már a Botjuk nélkül nem képesek járni.Összeszedtem minden erőmet és bátorságomat.Megfogtam Harry karját,egy kicsit erősebben mint az előbb,fejét felém fordítottam ösztönözve arra hogy rám nézzen.Ellágyult a tekintete.
-Harry...
-Kérlek..Ne haragudj..-gyűltek újra könnyek a szemeibe,és habár még mindig dühös volt,és fújtatott engedett akaratomnak.Nem érdekelt egy könyv sem,egyetlen egy váza sem ami egyébként széttört.Az ágyhoz kísértem majd magam felé fordítottam.Megsimítottam puha arcát,amitől egy percre lecsukódtak szemei.
-Aludnod kell.Hidd el,minden jobb lesz,holnap.Megbeszéljük.Bármit elmondhatsz.Csak most pihenj..
-Miért vagy velem ilyen..ilyen rendes?-erre a mondatára én magam sem tudtam a választ.Lazán meghúztam a vállamat jelezvén hogy fogalmam sincs,majd lazán széthúztam a pontosan elegyengetett összehajtott takarót és beinvitáltam.Gondosan betakartam majd még odasuttogtam neki egy minden rendben lesz-et,majd kifelé akartam venni az irányt egy két seprűért hogy "rendbe hozzam" a szobát,de megfogta a kezeimet.
-Kérlek..Maradj itt.
-Mindjárt jövök vissza.Próbálj aludni.-egy apró mosolyt engedtem felé,amitől kisimultak a ráncok az arcáról majd elengedte a kezemet..Igazából fogalmam sem volt róla hogy merre is lehetett a seprű,vagy bármi is.Ezét inkább keresésére indultam.Párszor el is mentem a keresett tárgy mellett,csak hogy ne kelljen vissza mennem.Harry nagyon megrémisztett.Soha nem láttam még így.Szörnyű volt.Gemma és Anne nem voltak a házban,valószínűleg a mama dolgait intézik..Még jó hogy apa csak holnap jön értem..Valószínűleg ha meglátná a házat kitérne a hitéből,ugyan is a konyhában is hevert pár törött tányér,pohár és egyéb más.És ha még ez nem lenne elég az állítólagos "szobámban" egy fiú fekszik az ágyban.Felfogtam a seprűt és a lapátot,majd a fenti szoba felé vettem az irányt.Harry már az igazak álmát aludta,amit nem is csodálok..Nagyon kikészült..Nekikezdtem,és először a nagyobb üveg darabokat szedtem össze,majd a kisebbeket összesepertem.Hirtelen nyílt az ajtó,és Gemma lépett be rajta..
-Jézusom..Minden rendben?.-ebben a pillanatban az alvó testvérére pillantott az ágyon.-Mit művelt.??
-Semmit..És most már minden..De mi történt?Hol voltatok?-Gemma odasétált és segített feltenni a könyveket.
-Gyere..Elmesélem..-fogta meg a kezemet,majd kifelé vettük az irányt.Épp hogy lepillantottam az emeletről...Anne ott ült a kanapén,és éppen valami innivalót szürcsölgetett.
-Harry?-nézett fel hirtelen.Gemma megállt lépteiben a szobája felé,aztán visszasietett a lépcső sarkához..
-Alszik..-könnyeden elintézte.Majd folytatta előző útját.
Miután leültünk,mesélésbe kezdett.
-Szóval..Hát..Mennyit tudsz?
-Csak addig hogy..meghalt..
-O-Oké..-hangja egy kissé megremegett látszott rajta hogy őt is nagyon rosszul érintették a történtek.
-Szóval..Hát szív rohama lett..Harry össze-vissza csapkodott bőgött,nem láttam ilyen szomorúnak Grace-óta.-az utolsó szót szinte hallatlanul mondta ki.De rögtön folytatta.
-Kirohant a házból,és miután beszállt a kocsijába rögtön az első kocsma felé vette az irányt.Utána akartunk menni,de hívtak hogy siessünk mert szeretnének velünk beszélni.És még kérdezni pár dolgot.Ezért nem tudtunk utána menni.És hát..Ennyi.Bármint..Ha arra nem vagy kíváncsi mi volt mamánál..-ahogy lehajtotta a fejét és a szeméből egy csepp kigördült tudtam.Most nem szabad hánytorgatnom neki.Meg kell nyugtatnom,mint nem rég a testvérét.Szorosan megöleltem..
-Sírj nyugodtan..Nem kell szégyellned..Jobb lesz,minden jobb lesz.-nem szólt semmit,csak szipogott tovább a vállaimon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése