Chapter 8

Sziasztok!:) Nagyon szépen köszönök mindent,borzasztóan örültem az előző részhez jövő,kommenteknek é pipáknak,remélem továbbra is érdekel titeket a történet,nem és "beszélek" tovább itt az új rész,sok puszi,és kitartás még az utolsó 2 napra..(el sem hiszem hogy már megint csütörtök lesz..) de nem is baj..
                                                                                                               Bo


Emlékeztető:

-Miért énekelted ezt el nekem?Pont nekem.

-Azért,mert azt mondtad hogy még soha nem hallottad egyik számunkat sem.Gondoltam megmutatok egyet.Látom tetszett.

-Tetszett?!Hiszen ez..-még mindig a hatása alatt voltam csoda szép hangjának.Úgy éreztem soha nem lesz vége.

Erre a mondatomra csak elmosolyodott,majd hirtelen engem is meglepett férfias zavarától,ahogy arrébb kapta a fejét,és azzal együtt erős fürtjeit is megmozdultak..Nem csodálom hogy zavarba jött,hisz alig volt közöttünk 30 centi.
-Máskor is énekelhetnél..Tudod sokkal kedvesebb vagy akkor..-jött ki a számon.Meglepett apró kuncogásával.Majd mellém állt az erkélyre tette az alkarját.
-Olyan szemtelen vagy...
-É-Én,miért?-képedtem el.
-Mindig jól kiosztasz és megmondod amit gondolsz...ez tetszik.-nyögte ki a végét.
-Hát..Mit mondjak?!Mindig is egyenes ember voltam.-nevettem el a végét,majd ő is egy önfeledt mosolyban tört ki.

-Srácok..Nem akartok filmet nézni?-kérdezte Anne,miután mindkettőnket végig mért.
-Hmm?-nézett rám Harry.Kicsit meglepett a viselkedése,de örültem neki hogy végre nem olyan ellenséges.Akár egy barátság kezdete is lehet.
-Mehetünk..-húztam meg a vállamat,majd beléptem a szobába Anne után.Harry bezárta az erkély ajtót,és lassan lesétáltunk a nappaliba.Gemma már a kanapén ülve várt minket 4 tál popcornal,és takaróval(?).Nem értettem hogy az minek de leültem mellé,miután megpaskolta a mellette lévő helyet.Gemm ült szélen én mellette utánam Anne és Harry.
-Minek a takaró?-emeltem fel az "enyémet" és kíváncsi tekintettel vizslattam Gemmát.
-Hangulatos..Egyrészt,másrészt horrort nézünk..-aranyosan felhúzta a takaróját az arca elé,és rémült tekintetet vágott,amin nekem önkéntelenül el kellett magam röhögni.
-Na?Mit nézzünk?-nézett felénk Anne,kezeiben a legalább 5 filmmel.-Horrorra akadva,Kör,A fekete ruhás nő?
-Horrorra akadva.-vágta rá Harry.
-Ja az nekem is jó.-mondta Gemma majd felém néztek,én pedig csak bólintottam,jelezvén hogy jó lesz.Már az elején elég ijesztőnek indult,főleg hogy odakint is elkezdett esni az eső,mintha dézsából öntötték volna,és erre még csak rátett a városra rászálló pára.Volt hogy még dörgött is,de mi ezt nem nagyon hallottuk,mivel a film hatása alatt voltunk.Egész "nyugisan" telt el a délután a vihart leszámítva ami estére csak fokozódott.Nem vagyok az a típus aki megijed a viharoktól,vagy a dörgéstől,de..
Úgy döntöttem hogy elpakolom az egyetlen egy ruhámat,és előkészítem a holnapi cuccomat amit majd egyébként vissza juttatok Gemmának,miután hazaértem.Miután készen lettem,megengedtem magamnak a kádba a vizet,gondolván hogy jót fog tenni.Lassan beleereszkedtem a forró vízbe,akaratlanul is lecsukódtak a szemeim és kirázott a hideg.Lezuhanyoztattam a hajamat,majd enyhe mozdulatokkal beledörzsöltem a sampont.A balzsamozás után lassan kimásztam a kádból,magamra vettem a pizsama felsőmet és az alsómat majd a hajamat kezdtem el szárítgatni.A tükröt ellepte a sűrű pára,én pedig már az álmosságtól alig álltam a lábaimon, szemeim lecsukódtak.Majd csak egy erős érintésre figyeltem fel az oldalamon.Szívem majd kiugrott a helyéről,úgy megijedtem,de amikor megfordultam és megláttam Harry homályos alakját talán még jobban.Szemei könnybe voltak lábadva,szájából pedig az erős alkohol illata szivárgott.Mi történhetett 3-4 óra alatt ami óta nem voltam odalent?
-H-Harry mi a baj?-nyögtem végre ki,nem hiszem hogy tovább bírtam volna látni záporozó könnyeit amik lassan értek el a szája sarkáig,míg úgy nem döntöttek tovább nem vonulnak.Észre sem vettem hogy az arcát simogatom.Hirtelen ajkait az ajkaimon éreztem.Nagyon meglepődtem hirtelen tettétől,majd ellöktem magamtól.Mintha nem is történt volna semmi folytatta tovább.Valami nagyon bántotta,csak tudnám már hogy mi.
-Meghalt..-nyögte ki.
-Ki?Harry ki halt meg?-kérdeztem zihálva,majd nekem is lefolyt az első könnycsepp.
-A mamám..!-ordította el magát.-Nem hiszem el!Ő maradt csak,nekem apámtól..-váltott hangosból elfolytba.
-Ezt hogy érted?
-Apám,apám meghalt...Még 5 éves koromban..Tudod nagyon szerettem,szinte össze voltunk nőve..Együtt csináltunk mindent,mindenben segített.És oly hirtelen szakította el tőlem az élet hogy még csak meg sem bírtam neki köszönni.Úgy éreztem talán mamán keresztül kicsit meghálálhatom a tetteit,de..Most ő is elment..Elment.És nem fog vissza jönni soha többé.-ordította..
-SSh..Harry nyugodj meg.-fogtam  fejét a melkhasomhoz.Könnyei átítatták a pólómat de abban a pillanatban nem tudott érdekelni.Csak néztem,néztem ahogy a makacs önfejű beképzelt fiú,most összetörik karjaimban.El kellett vennem,el kellett vennem a szenvedését.